A szabad ég alatt berendezett szentendrei Skanzen után egy hasonló hely, a hollókői falumúzeum felé vettem az utam.
A helység egyik jelképe a holló, mivel a legenda szerint mindig sok holló fészkelt azon a sziklaormon, ahol később a hollókői vár épült. Jártam már itt egy-két évvel korábban, szintén Húsvét alkalmával.
Arról az alkalomról abszolút pozitív emlékeim maradtak, azonban a várat akkor nem néztem meg – eljött tehát az idő, hogy ezt is bepótoljam.
Budapest egészen az autópályáig kellemes napsugarakkal kísérte az utamat, a faluhoz érve viszont gyorsan beborult az ég.
Hideg lett és erősebb lett a szél, porfelhők is megjelentek (Honnan jött ez a sok por? – gondoltam magamban, – Talán a környéki mezőkről? ;)
Érkezésemkor mind az állandó, mind a mezőn kialakított ideiglenes parkoló már tele volt autókkal, a turistákat szállító nagy buszok pedig a közelben álltak. Az útvonal és az elhelyezkedés a lenti térképen látható.
Egy teljesárú belépő ára 2500 forint, ezzel az egész falu bejárható, a házakba is be lehet menni, itt a 17-20. században élő falusi emberek háztartásával lehetett megismerkedni. A belépővel persze fel is lehetett menni a várba.
Talán túl sokáig utaztam, vagy érkezésem után túl sokat időztem a várban, nem tudni, mindenesetre mire leértem a faluba, nagyjából minden programnak vége volt. Lehet, hogy ez az időjárásnak is betudható – aznap még hó is esett, igaz, csak 5 percig.
A turistacsoportok eddigre már eleget időztek a falusi utcákon elhelyezett szuvenír-árusoknál és lassan a parkoló felé vették az irányt, valószínűleg legtöbben vacsorázni indultak.
Végül én is az autómhoz sétáltam a többiekkel. Valahogy így, hétköznapi módon ért véget ez a rövid kiruccanás.
Mint mindig, rövid bejegyzésemet most is sok fotóval tudom színesebbé tenni (lsd. fent).
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!